Diskussion:Egri csillagok
Erstellung des Eintrags
[Quelltext bearbeiten]" A válasz kapcsán először a vár történetéhez kell visszatérnünk. Az egri vár léte és kiépítése szorosan összefügg a püspökséggel, hiszen a Szent István király által a XI. század elején alapított egri püspökség központja a várdombon volt. Itt épült fel a román és gótikus stílusú székesegyház, a ma is álló püspöki palota, de itt voltak a kanonokok és a szolgálónépek házai is. A tatárjárás után megerősített kővár a XVI. század közepéig védte a püspökséget.
A XVI. század közepén azonban megváltozott az egri vár szerepe, és az Oszmán-török Birodalom Nyugat-Európa felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból a felvidéki bányavárosokat védő erődítmény, végvár lett. Az 1526-os mohácsi csatavesztés és Buda 1541. évi elfoglalása után a királyi Magyarország és Erdély között az ország középső része már török fennhatóság alatt volt. A török uralom megerősítését és kiterjesztését célzó újabb török hadjárat 1552 nyarán indult meg és Temesvár, valamint a nógrádi, honti végvárak elfoglalása után a három török hadvezér csapatai Szolnok alatt egyesültek.
A szolnoki vár elfoglalását követően a mintegy 80000 főből álló török hadsereg Eger alá vonult. A Dobó István várkapitány vezetésével megerősített várat 2058 ember védte, akik közül 1799 fő volt a fegyveres katona. A várat szeptember 11-én vették ostromzár alá a törökök. Tizenkét napon át tartott a tüzérségi előkészítés, amelyet több gyalogsági roham követett. Két héten át folyt az elkeseredett küzdelem a sokszoros túlerőben lévő támadókkal szemben. A törökök erejét a súlyos ember-veszteségek, az elhúzódó ostrom miatt egyre fokozódó ellátási nehézségek, valamint a táborban fellépő járványok fokozatosan felőrölték. Az egyre hűvösebb időjárás csak tovább rontotta helyzetüket, s ennek következtében október 17-18-án, 38 napi küzdelem után a megtépázott török had az ostromot feladva téli szálláshelyére vonult. A várvédők közül több mint háromszázan estek el, a sebesültek száma pedig meghaladta a kétszázat.
Az egri diadal nagy fontosságú esemény volt, hiszen a XVI. században első ízben sikerült a török főerők ellen megvédeni egy magyar várat. A siker egyik forrása a védők egysége és a győzelembe vetett feltétlen hite volt. Hat idegen tüzér kivételével mindnyájan magyarok voltak, akik szűkebb pátriájukat és hazájukat védelmezték. Az egri vitézek helytállását a keresztény hit is erősítette, ami egyúttal az ország függetlenségének és integritásának a megvédését is jelentette.
A várbeli katonaság hadászatilag korszerű összetétele mellett Bornemissza Gergely tüzes szerszámai is hozzájárultak a sikerhez. Már az egykorú német krónikaíró, Ortelius is megemlítette az egri nők hősiességét: "Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel, szurokkal rohantak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek és nem is emberek, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek". Természetesen meghatározó szerepe volt a vár kapitányának, Dobó Istvánnak. Amellett, hogy 1548 óta tudatosan erősítette a vár védelmi rendszerét, személyes bátorsága, előrelátása, következetessége, a korszerű hadászatban való jártassága az ellenséggel szemben, meg nem alkuvása valamint a katonái iránt tanúsított méltányossága egyaránt hozzájárult a győzelemhez. Az egri diadal jelentőségét csak fokozta, hogy azt Dobó Istvánék külső segítség nélkül érték el. A keresztény világ csodálatát váltotta ki az egriek hősiessége, és Dobó Istvánt a "kereszténység Herkulese"-ként emlegették Európában. Az egri események páratlan nyilvánosságot kaptak. Akkor jeles énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén már néhány hónappal az ostrom után verses krónikába foglalta az eseményeket. Az osztrák és német nyomtatott röplapok hadibeszámolói nyomán pedig egész Európában elterjedt az egriek hősi helytállásának híre." (mek.oszk.hu)
Antrag zur Wahrheit und zur Kult von Eger in Ungarn. Ganz oben die Geschichte von Eger. Schwarz: die Meinung der Deutschen im 16. Jahrhundert. Wir denken, mit diesem Tat retteten die Helden von Eger 6 Komitate von Ungarn, die damals unter der Schützung von Dobó standen, ganz Ungarn und ganz Europa von den Türken. A "kereszténység Herkulese" oben heisst Herkules des Christentums.
Ich hátte nicht gedacht, dass in Deutschland so eine Meinung über diesen Art des Patriotismus existiert. Mit schwarz geschrieben die duetsche Auffassung über Eger im 16. Jahrhundert.
Sonst: das Buch ist obligatorisch für die Kinder in der 6. Klasse (12 Jahre). Gefilmt in 1968. Mekcsey, Dobó und Bornemissza lebten wirklich. Eger wurde spáter trotzdem von den Türken okkupiert (1590-92?), damals war der Kapitán schon der Gergely Bornemissza. --Katalina 12:19, 30. Jan 2006 (CET)
Und noch etwas: alles zum Thema von 1552 und die türkische Belagerung der ungarischen Burgen des 16. Jahrhunderts mit allen Daten, Burgen, türkische Worten, usw. auf ungarisch: www.gyorkos.freeweb.hu. --Katalina 12:38, 30. Jan 2006 (CET)
Ich habe gerade diesen Eintrag erstellt. Nach und nach werde ich ihn weiter ausarbeiten, sobald ich das Buch wieder vorliegen habe und meine Recherche weitesgehend beendet habe. Was mich besonders interessiert ist, ob der Artikel neutral genug ist? --PizzaBoy 10:59, 10. Jun 2005 (CEST)
Hallo! Ich gratuliere dir zu dieser fantastischen Arbeit! Im Jahre 2005 wurde in unserem Land Egri csillagok "der meist gelesene und populárste Roman" - TV 1 Quiz / Die 100 populársten Romane. In der Nationalgalerie gibt es ein Werk, eine sehr grossartige Freske von Bertalan Székely mit dem Titel Die Frauen von Eger - aus der 19. Jahrhudert. Schau mal nach. Benutzer:Katalina 12.59. 28.11. 2005.