Diskussion:Jusztinián György Serédi
ErzBischop Cardinal in der ungarisches sprache: Serédi Jusztinián (1884-1945)
A Pozsony vármegyei Deákiban, szlovák eredetű iparos családban született, eredeti neve Szapucsek György; szülei tizenegy gyermeke közül ő volt a tizedik. Tehetségére plébánosa, Gulyás Elek figyelt fel, s bírta rá édesapját, hogy taníttassa. A pozsonyi katolikus gimnázium első hat osztályának elvégzése után, 1901-ben felvették a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, ekkor kapta a Jusztinián nevet. A középiskolát Pannonhalmán, illetve Győrben fejezte be. A teológiát a római bencés Szent Anzelm Egyetemen végezte. A doktorátus megszerzése után hazatért Pannonhalmára, ahol 1908. július 14-én áldozópappá szentelték. Ugyanazon év őszétől, Rómába viszatérve a Gasparri bíboros vezette egyházjogi kodifikáló bizottság munkatársa és a Szent Anzelm Egyetemen a kánonjog tanára. 1918-ban tábori lelkész Esztergomban. Az első világháború után ismét Rómában élt, a bencés kongregáció ülésén a magyar bencés rend képviselője, a vatikáni magyar követség kánonjogi tanácsnoka, majd a magyar egyházmegyék ügyvivője lett a Szentszéknél. Az ő munkája a Codicis Juris Canonici Fontes című kilenckötetes mű, amely az új kánonjog forrásait tartalmazta. Egyházjogi teljesítményét az oxfordi egyetem 1936-ban díszdoktori címmel ismerte el. XI. Piusz pápa 1927. november 30-án – annak ellenére, hogy a magyar kormány Szmrecsányi Lajos egri érseket jelölte– esztergomi érsekké nevezte ki, s még ugyanebben az évben bíborosi rangra emelte, majd 1928. január 8-án személyesen püspökké szentelte. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóvá, 1934-ben tiszteletbeli taggá választotta. A felsőház tagjaként 1935-ben törvényjavaslatot terjesztett elő a polgári házassági kényszer eltörléséről, és az egyházak előtt kötött házasságok állami elfogadásáról. A magyar katolikus egyház fejeként mindenben XII. Piusz pápa álláspontját követte a szélsőjobboldal megítélésében, állást foglalt az alkotmányos rend védelmében, tiltakozott a fajelmélet ellen. Az ország német megszállása után fellépett a zsidók, különösen a zsidó származású katolikusok védelmében. Az Országtanács 1944. október 27-i ülésén jogilag törvénytelennek nyilvánította Szálasi Ferenc hatalmát, és nem jelent meg a nemzetvezető november 4-i eskütételén. Esztergomban hunyt el.
Beginne eine Diskussion über den Artikel „Jusztinián György Serédi“
Auf dieser Diskussionsseite kannst du dich mit anderen Wikipedianern und Interessierten darüber austauschen, wie der Artikel „Jusztinián György Serédi“ verbessert werden kann. Diskussionsseiten sind öffentlich und für alle einsehbar, eine allgemeine Diskussion zum Thema des Artikels ist hier aber nicht das Ziel.
